Nem, ez nem egy vicces zsebkönyvben olvasott mondat, ez bizony a valóság! A válasz pedig igen meglepő: a hőháztartás szabályozása. Habár más-más technikát alkalmazva, de mindkét esetben a cél az ideális egyensúly megtalálása!

A sarkvidékeken élő madarakat és emlősállatokat folyamatosan veszélyezteti a kihűlés veszélye. A jég világában élő állatok igen sok energiát fordítanak a testhőmérsékletük fenntartására, hőcseréjük szünet nélkül „üzemel”. Különleges véráramlásuknak köszönhetően a szervezetük belseje mindig meleg marad, a kiálló testrészeikben azonban a környezetével megegyező a vérük hőmérséklete. 

Az ember nem rendelkezik ilyen hőcserélő rendszerrel, éppen ezért ha nagy bátran nekivágnánk a jeges birodalom meghódításának, a bőrünkön keresztül az egész testmelegünk „megszökne”, mi meg megfagyva válnánk a jégmező részévé. Persze ehhez nem kell elutaznunk a sarkkörig, télen Magyarországon is előfordulhat egy-egy veszélyesen hideg éjszaka. Szerencsére azonban tökéletesre fejlesztettük a lehetőségeinket, és a megfelelő ruházattal könnyen ellenállunk a hideg csiklandozásának, sőt még az otthonainkat is meg tudjuk óvni!

Ugyanis az alacsony hőmérséklet nem csak az állatokat és az embereket, hanem az épített környezetet is veszélyezteti. Az ideális hőszigetelés tökéletesen betölti a szerepét, azaz megakadályozza a két eltérő hőmérsékletű tér között fellépő hőátadás jelenségét. 

De hogyan lehetséges ez?

Tulajdonképpen minden anyag rendelkezik bizonyos mértékű hőszigetelő hatással. Az emberek sok mindennel kísérleteztek az évek során, hogy így megállapítsák, mi a legpraktikusabb lehetőség. Az eredmények sokak meglepetésére azonban azt mutatták, hogy a levegőnél nincs jobb hőszigetelő. Így tehát, új irányt vettek a kutatások, a fő kérdés pedig az lett, hogy: mibe zárhatjuk be a levegőt úgy, hogy a gyártási költség minimális legyen, a hőszigetelő hatás azonban maximális. 

A győztesek

A „hőszigetelő” versenyen az expandált polisztirol hablemez (EPS), az extrudált polisztirol hablemez (XPS), a kőzetgyapot (ásványgyapot), az üveggyapot, a poliuretán hab (PUR hab) és a fagyapot lemez lett a befutó. Más országokban a parafa, a gyapot, a kókusz, a kender, a farost, illetve más cellulóz alapú anyagok is felállhattak a képzeletbeli dobogóra – ami mindent összevetve tehát igen nagy kellene, hogy legyen. 

A hőszigetelés alapvetően igen költséges és sok felfordulással járó művelet. Éppen ezért jelentek meg a piacon alternatív megoldásai, mint például a beltéri hőszigetelő festék, mely könnyen alkalmazható és kedvezőbb árú is, mint a “klasszikus” hőszigetelés.

A hideg elleni védekezés nagymesterei a sarkköri állatok, de mi emberek is igen jók vagyunk a saját magunk és az otthonunk védelmében. Ez utóbbihoz számos lehetőséget kifejlesztettünk az évek során, így számtalan hőszigetelő megoldás közül választhatjuk ki a számunkra ideálisat.